Témaindító hozzászólás
|
2012.03.08. 19:00 - |
|
[26-7] [6-1]
-Jaja, oké...- A nőstény próbálta követni a másik farkast, és végül sikerült is. -Hát, é...- kezdett bele mondókájába, de a mogur gyorsabb volt. -Na igen... Egy-két varjú előfordul, főleg így a hegyekben, és azok a legjobbak.- Megcsóválta a farkát egy pillanatra, aztán lesunyta a füleit és hunyorított, mivel teljesen összekeveredett. -Miért is vagy itt?- kérdezte óvatosan.
|
Miután a farkas megrázta magát észrevette, hogy a másik is észrevette őt, sőt a mókus is észrevette őket,ahogy észrevették egymást, így az rémületében elmenekült. A farkas sóhajtva fordult a nőstényhez.
- És most jönne az, hogy "Bezzeg az én időmben..." - felelte, miközben egy halvány mosoly átsuhant az arcán. - Amúgy épp csak erre sétáltam, aztán megéreztem az ebéded szagát. - biccentett fejével a hóban fekvő piros és fekete cafatokra.
- Azt hiszem, hogy... nem is tudom mit kéne tennem. Nem is tudom, hogy miért vagyok itt! - suhan át rajta a felismerés, majd megrázza egy pillanatra a bundáját. - Persze, tudom már... És te... - pillant hirtelen Neonra. - Miért vagy itt... Jah, persze... - néz újra az ebédre. - Kaja... Hm... szép darab példány lehetett, ahogy elnézem. |
A lepuffanó hó és a farkasmorgás hangjára Neon feltekintett a szárnyból, amit evett, és megbillentette a fülét. Nem adta semmi jelét, de magában mosolygott. -Hát igen, az állatok már csak ilyenek.- sóhajtott drámaian. -Mi szél hozott? Amúgy helló.- A fiatal nőstény tisztelettudóan bólintott. Azért ő is tudja, hol a helye: a falkáktól minél messzebb. |
A vér szagára az erdőben kóricáló barna bundájú farkas is felfigyelt. Nem kellett sokat osonnia a hóban, hogy látóterébe kerüljön falkatársa, Neon, aki épp egy varjúból lakmározott. Egy darabig csak nézte a fák mögül a másik farkast, mikor egy hideg és nedves hótömeg a hátára esett és ijedtében előre ugrott pár métert, így a másik is könnyen észrevehette. Aurél nem zavartatta magát, visszanézett oda, ahol előbb állt, majd hamarosan kiszúrt a fán egy ugrándozó mókust, aki nagy bizonyára a bűnös lehetett.
- Állatok... - morogta a hím, majd megrázta a bundáját, észre sem véve, hogy esetleg a másik elkezd felé közelíteni, vagy valami... |
Miközben az ismeretlenbe futott, hátra-hátranézett. Talán mégsem kellett volna otthagynia Sven-t, elvégre Neonban is van egy kevés sajnálat. Lassított léptein, és elkezdett nyomot keresni, leginkább egy nyúl vagy egy madár nyomát. Meg is találta, egy szép varjú ugrált a hóban. A fiatal farkas lassan, de biztosan közelített a zsákmányhoz, majd egy ügyes ugrással az állatnál termett, és belevájta éles fogait. Ezután leült és jóízűen elkezdte falatozni. |
[26-7] [6-1]
|