,,Régi emlékek rendszerint nem úgy bukkannak elő belőlünk, hogy udvariasan
    bemutatkoznak. (...)      A múlt fájdalma rávetül a jelenre. Apróságok, amelyekre különben
    ügyet sem vetnénk, hirtelen rettentően tudnak fájni."
 

   Név: Aurél
   Nem: hím
   Kor: 30
   Rang: mogur
   Falka: Stark

Jellemzők

• Tulajdonságai: Aranyos. Komolyan. ( Ez már kettő! ) És boldog. ( Három. ) Na jó, vegyük komolyra, neki biztos menne, hiszen ő egy roppant komoly farkas és nem rajong a viccekért. Belül mindig is ő szeretett volna lenni a legjobb, de nem falkavezér, hogy ő dirigálhasson, hanem hogy őt jobban szeressék, mint az alfát. Ez az, ami őt motiválja és megtesz bármit azért, hogy dicsfényben úszhasson. És éppen ezért, bárkinek segít, ha bajba kerül és bárkiről gondoskodik, aki megsérül, de talán egyedül csak kötelességből és nem szeretetből. Nem vágyik a többiek személyére, egyedül csak a csodálatukra. Nyugodt és türelmes jellem, nehezen lehet bármivel is kihozni a sodrából, kivéve persze... kivéve azzal, ami a gyengéje. A gyengéje pedig... azt nem árulom el, de ne reméld, ő sem fogja. Kicsit bizalmatlan, de akit egy idő után megszeret az hűséges barátra tehet szert.
• Képessége: sötétség
• Mit szeret: Szeret naplementekkor sétálni egyedül, hallgatni a fák csicsergését és nézni, ahogy a madarak zöldülnek és virágoznak. És bármiféle törődést is szeret.
• Mit nem szeret: Ha kitaszítják és figyelembe se veszik, ha nem törődnek vele, ha lenézik, ha bűnbakot keresnek benne, mikor ő jó volt. (Megj.: ő mindig azt hiszi magáról, hogy amit tesz, az jó.) És nem szereti a krumplit.
• Előtörténet: Megint egy hosszú ecsetelés egy farkas múltjárol, amit talán senkinek sem fog elmondani az életben. Lezárult benne minden és próbálja elfelejteni, egy új lappal akar nyitni, de néha nem sikerül neki, álmokban még mindig látja maga előtt a holt farkast és hall fülében, a dobogó vér mellett, egy fájdalmas kiáltást. Egy utolsó kiáltást, attól, nos... egy valakitől. Már az arcára sem emlékszik, csak a szeméből hirtelen eltűnő fényre. És olyankor megborzong és újra és újra megfogadja magában, hogy sosem fog többet megölni egy farkast se. Főleg nem a testvérét. ( Bár őt nem is tudná mégegyszer. Hahaha. ) És az indok mi volt? Egyszerű, a sötétség a szívében, ami urrá lett rajta és elvette az eszét.
• Rokonok: A megölt testvére, Galina

Kijátszó

• Neve: Feketeszem
• Elérhetőség: bárhol :3

Kép

,,Körbenézek, újra élek, nem kell félned, már jól vagyok,
Csillogni akarok valaki szemében, jönnek már a jobb napok."